A szellőztetés alapelvei: miért nem elég az ablaknyitás?

Miért létkérdés a szellőztetés?

Egy átlagos felnőtt naponta 12 000 – 15 000 liter levegőt lélegez be. Az idejének 80-90%-át zárt térben tölti — otthon, irodában, iskolában. Ennek ellenére a legtöbben sokkal több figyelmet fordítanak az ivóvíz minőségére, mint a levegőre, amit szívnak.

A WHO adatai szerint a rossz beltéri levegőminőség évente 3,8 millió idő előtti halálesetért felelős világszerte. Magyarországon a lakosság jelentős része nem is tud róla, hogy a lakása levegője akár 2-5-ször szennyezettebb, mint a kültéri levegő.

Mi szennyezi a lakás levegőjét?

CO2 — A láthatatlan ellenség

A szén-dioxid az emberi légzés természetes mellékterméke. Egy felnőtt óránként kb. 20 liter CO2-t termel. Zárt hálószobában két személy mellett a CO2-szint:

30 perc után: 1 500 ppm (az ajánlott 1 000 ppm felett)
2 óra után: 2 500 ppm (fejfájás, aluszékonyság)
Egész éjszaka: 3 000-5 000 ppm (rossz alvásminőség, reggeli fáradtság)

CO2-szint (ppm)	Hatás	Értékelés
400-600	Friss, kültéri szint	Kiváló
600-1 000	Jó beltéri levegő	Elfogadható
1 000-2 000	Fáradtság, koncentrációzavar	Gyenge
2 000-5 000	Fejfájás, álmosság	Rossz
5 000+	Egészségügyi kockázat	Veszélyes

Páratartalom — A penész táptalaja

A mindennapi tevékenységek meglepő mennyiségű párát termelnek:

Főzés: 0,5-1,5 liter/óra
Fürdés/zuhany: 0,5-1 liter/alkalom
Légzés (4 fős család): 4-6 liter/nap
Mosás, szárítás: 1-3 liter/ciklus
Növények: 0,5-1 liter/nap

Egy négytagú család naponta 8-15 liter vizet juttat a levegőbe pára formájában. Szellőztetés nélkül ez a pára a legridegebb felületeken csapódik le — sarkoknál, ablakokon, bútorok mögött — és penészedéshez vezet.

Az ideális relatív páratartalom 40-60% között van.

VOC — Illékony szerves vegyületek

A VOC-ok (Volatile Organic Compounds) láthatatlan, szagtalan vagy gyengén szagú gázok, amelyeket kibocsátanak:

Új bútorok — Különösen a laminált és ragasztott bútorok
Festékek, lakkok — Akár hónapokig párolognak
Padlóburkolatok — Laminált padló, PVC
Tisztítószerek — Háztartási vegyszerek párolgása
Kozmetikumok — Illatanyagok, dezodorok

A WHO szerint a VOC-szint belső terekben átlagosan 2-10-szer magasabb, mint kültéren. Egyes VOC-ok (pl. formaldehid) bizonyítottan rákkeltők.

Radon — A rejtett radioaktív veszély

A radon természetes radioaktív gáz, amely a talajból szivárog fel az épületekbe. Magyarországon a második leggyakoribb tüdőrák-okozó a dohányzás után.

Különösen veszélyeztetett területek:

Gránit- és vulkáni kőzetes talajú vidékek (pl. Mecsek, Mátra)
Alápincézett épületek
Rossz alaplemez-szigetelésű házak

A radon ellen a leghatékonyabb védelem a folyamatos mechanikus szellőztetés, amely a radon-szintet biztonságos értéken tartja.

Az ablaknyitás 5 problémája

Az ablaknyitás a legtöbben alkalmazott „szellőztetési módszer” — de sajnos az egyik legrosszabb:

1. Hőveszteség

Télen egy 10 perces ablaknyitás során a szoba levegőjének hőmérséklete 5-10 °C-ot csökken. Ezt a fűtésnek kell pótolnia, ami energiapazarlás. Egy átlagos családi háznál az ablaknyitogatás okozta hőveszteség évi 30 000 – 80 000 Ft plusz fűtési költséget jelent.

2. Nincs szűrés

A nyitott ablakon mindaz bejön, ami kint van:

Pollen — Allergiásoknak rémálom
Finom por (PM2.5, PM10) — Egészségkárosító
Közlekedési szennyezés — NOx, korom
Rovarok — Szúnyogok, legyek

3. Zaj

Az ablaknyitással a kültéri zaj is bejön: közlekedés, szomszédok, építkezés. Különösen éjszaka, alvás közben zavaró — amikor pedig a legjobban szükség lenne a friss levegőre.

4. Biztonsági kockázat

A nyitott ablak betörési kockázat, különösen:

Földszinten és első emeleten
Éjszaka, alvás közben
Távollét esetén

5. Nem folyamatos

Az ablaknyitogatás nem biztosít állandó légcserét. Nyáron talán nyitva tartjuk az ablakot, de télen? Éjszaka? Amikor nem vagyunk otthon? A levegőszennyeződés folyamatos — a szellőztetésnek is annak kellene lennie.

Természetes vs. mechanikus szellőztetés

Természetes szellőztetés

A természetes szellőztetés a hőmérséklet- és nyomáskülönbségre épít:

Gravitációs akna — A meleg levegő felszáll, és az aknán keresztül távozik
Szélnyomás — A szél nyomáskülönbséget hoz létre, amely mozgatja a levegőt
Résszellőztetés — A régi fa ablakok résein „szivárgó” levegő

A probléma: A modern, jól szigetelt és légzáró épületekben a természetes szellőztetés nem működik megfelelően. Az új műanyag ablakok megszüntették a résszellőztetést, az utólagos hőszigetelés pedig az épületburkot légzáróvá tette.

Mechanikus szellőztetés

A mechanikus (gépi) szellőztetés ventilátorral biztosítja a légcserét, a természeti körülményektől függetlenül:

Típus	Működés	Hővisszanyerés	Szűrés
Egyszerű elszívó	Csak elszívja a levegőt (konyha, fürdő)	Nincs	Nincs
Központi hővisszanyerős	Befúj + elszív, hőcserélővel	90-93%	F7
Decentralizált hővisszanyerős	Szobánként külön gép	85-91%	G3-F7

Az egyszerű elszívó a legolcsóbb megoldás, de energiapazarló: a kiszívott meleg levegő hőjét elveszítjük. A hővisszanyerős szellőztetés a kimenő levegő hőjének 85-93%-át visszanyeri — erről bővebben a hővisszanyerő működéséről szóló cikkünkben olvashat.

Modern épületek: a szellőztetési paradoxon

A XXI. századi építkezés egyre jobb hőszigetelést és légzáróságot céloz — és ez helyes, mert csökkenti az energiafogyasztást. De van egy mellékhatás:

Minél jobban szigetelünk, annál rosszabb a belső levegő — hacsak nem gondoskodunk aktív szellőztetésről.

Ez a „szellőztetési paradoxon”:

Régi épületek: Rossz szigetelés → magas fűtési költség, DE a rések biztosítják a minimális légcserét
Új/felújított épületek: Jó szigetelés → alacsony fűtési költség, DE a légzáróság miatt nincs természetes légcsere

A megoldás: mechanikus szellőztetés hővisszanyeréssel. Így az épület légzáró marad (alacsony energiafogyasztás), de a friss levegő folyamatosan biztosított.

A szabályozás is változik

Az épületenergetikai szabályzatok egyre szigorúbban írják elő a mechanikus szellőztetést:

Az új passzívházakban kötelező a hővisszanyerős szellőztetés
A közel nulla energiaigényű épületeknél (NZEB) erősen ajánlott
Az EU Építési Termék Rendelet a beltéri levegőminőséget is szabályozza
A magyar 7/2006. TNM rendelet előírja a minimális légcsereszámot

Ez a trend egyértelmű: a jövő épületeiben a mechanikus szellőztetés alapfelszereltség lesz, nem luxus.

Mit tegyen most?

Ha az alábbiak közül bármelyiket tapasztalja, itt az ideje lépni:

Reggel „nehéz”, állott levegő a hálószobában
Párás ablakok télen (kondenzvíz az üvegen)
Penészes sarkok vagy falak
Allergiás tünetek, amelyek otthon erősödnek
Állandó fejfájás, fáradtság
Gyerekek gyakori légúti megbetegedése

A megoldás a hővisszanyerős szellőztető rendszer — amely folyamatosan friss, szűrt, temperált levegőt biztosít, energiapazarlás nélkül.

Tudja meg, milyen rendszer illik az Ön otthonába! Használja a kalkulátorunkat tájékoztató árért, vagy kérjen ingyenes visszahívást — kollégánk 2 órán belül jelentkezik.

Szellőztető rendszereket, szűrőket és kiegészítőket a Nemes Ventilátorház webshopban talál — 32+ év tapasztalattal az Ön szolgálatában.