Mechanikus vs. természetes szellőztetés: melyik a jobb megoldás?

Szellőztetés: luxus vagy létszükséglet?

Minden lakóépületnek szüksége van szellőztetésre. Az ember óránként 20-30 liter CO2-t lélegez ki, a főzés párát termel, a bútorok és festékek illékony vegyszereket bocsátanak ki. Ezeket folyamatosan el kell távolítani — kérdés, hogyan.

Két alapvető megközelítés létezik: a természetes (gravitációs, ablakos) és a mechanikus (gépi, vezérelt) szellőztetés. Nézzük meg, melyik mikor a jobb választás.

Természetes szellőztetés

Hogyan működik?

A természetes szellőztetés a hőmérsékletkülönbség és a szél által keltett nyomáskülönbségre épít:

• Ablaknyitás: a legegyszerűbb módszer — friss levegő be, elhasznált ki
• Gravitációs kürtők: a meleg levegő felfelé száll, a kürtőn távozik (jellemzően konyhában, fürdőben)
• Falba épített szellőzőrácsok: passzív nyílások, amelyeken a szél hajtja a levegőt
• Bukó ablak: részleges nyitás, mérsékeltebb légcsere

Előnyök

• Nulla energiafogyasztás: nem kell hozzá áram
• Nulla beruházási költség: az ablak már ott van
• Egyszerű: nem igényel karbantartást, szűrőcserét
• Természetes érzet: sokan szeretik a „friss szellő” érzését

Hátrányok

• Szabályozhatatlan: a szél és a hőmérséklet határozza meg, nem Ön
• Hatalmas energiaveszteség: télen a nyitott ablak a fűtési energia 30-50%-át elviszi
• Zajbeengedés: forgalmas út mellett az ablaknyitás nem opció
• Por, pollen, szennyezés: szűrés nélkül minden bejön
• Párásodás, penész: ha nem szellőztet eleget (mert hideg van), pára csapódik le → penész
• Biztonsági kockázat: nyitott ablak = betörési lehetőség
• Nem egyenletes: az ablak közelében huzatos, a távoli szobákban állott levegő

Mikor elfogadható?

• Régi, rosszul szigetelt épületeknél (ahol amúgy is „szellőzik” a ház a réseken)
• Nyáron, enyhe időben, amikor nincs hőmérsékletkülönbség
• Rövid ideig tartózkodó helyiségekben (nyaraló, garázs)

Mechanikus szellőztetés

Típusok

A mechanikus (gépi) szellőztetés több formában létezik:

1. Egyszerű elszívó ventilátor

• Tipikus példa: a fürdőszobai páraelszívó
• Csak elszívja a levegőt, a pótlás réseken, ablakon történik
• Nincs hővisszanyerés

2. Központi elszívás

• Egyetlen ventilátor szívja el a levegőt több helyiségből
• A friss levegő réseken, szellőzőkön jut be
• Nincs hővisszanyerés — kisebb energiaveszteség, mint az ablakos, de van

3. Hővisszanyerős szellőztető (HRV / rekuperátor)

• A legfejlettebb megoldás: vezérelt be- és kiáramoltatás hővisszanyeréssel
• A kimenő levegő hőjének 85-93%-a visszanyerhető
• Szűrés, szabályozás, CO2-vezérlés mind megoldott
• Központi vagy decentralizált kivitelben

Előnyök (HRV rendszer)

• Folyamatos, szabályozott levegőcsere: 24/7, automatikusan
• Energiamegtakarítás: a hővisszanyerés kompenzálja a szellőztetési veszteséget
• Szűrt levegő: pollen, por, PM2.5 kiszűrése (F7 szűrővel)
• Zajvédelem: zárt ablak mellett csendes belső tér
• Párásodás-megelőzés: folyamatos páraeltávolítás
• Komfort: nincs huzat, egyenletes hőmérséklet

Hátrányok

• Beruházási költség: egy központi HRV rendszer 800 000 – 2 500 000 Ft
• Telepítés: csőrendszer kell hozzá (új építésnél egyszerű, felújításnál több munka)
• Karbantartás: szűrőcsere 6-12 havonta
• Áramfogyasztás: 30-120 W (évi 25 000 – 65 000 Ft)

Összehasonlító táblázat

Szempont	Természetes (ablak)	Mech. elszívás	HRV rendszer
Levegőcsere szabályozás	Nincs	Részleges	Teljes
Hővisszanyerés	0%	0%	85–93%
Szűrés	Nincs	Nincs	F7 szűrő
Zajvédelem	Nincs (ablak nyitva)	Részleges	Teljes
Energiaveszteség	Nagyon magas	Magas	Minimális
Beruházási költség	0 Ft	50–150 eFt	800 eFt – 2,5 M Ft
Üzemeltetési költség	0 Ft + fűtési többlet	5–15 eFt/év	25–65 eFt/év
Fűtési többletköltség	+100–200 eFt/év	+60–120 eFt/év	Minimális

Miért igényel a modern ház mechanikus szellőztetést?

A szigetelés csapdája

A régi épületek „lélegeztek” — a rosszul záródó ablakok, a réselt falak, a nem tökéletes szigetelés biztosította a természetes légcserét. Ez ugyan pazarló volt energetikailag, de a levegőminőség valahogy megoldódott.

A modern, jól szigetelt, nyílászárócserélt vagy új építésű házak viszont szinte teljesen légmentesek. Ez remek a fűtésszámla szempontjából, de katasztrofális a levegőminőségnek:

• CO2-szint gyorsan emelkedik (fejfájás, fáradtság)
• A pára lecsapódik → penész
• A bútorokból, festékekből származó szennyezők felhalmozódnak
• Az allergiás tünetek erősödnek

A szabályozás is követi

A magyar építési előírások (OTÉK) meghatározzák a minimális légcsereszámot lakóépületeknél. Új építésnél az energetikai tanúsítvány is figyelembe veszi a szellőztetést — a hővisszanyerős rendszer javítja az épület energetikai besorolását.

Hibrid megoldás: van-e kompromisszum?

Néhányan hibrid megközelítést alkalmaznak:

• Ablakos szellőztetés nappal (amikor otthon vannak és jó az idő) + mechanikus szellőztetés éjjel (amikor az ablak zárt)
• Decentralizált egységek a legkritikusabb helyiségekben (hálószoba, fürdő) + természetes szellőztetés a többiben

Ez elfogadható kompromisszum lehet felújításnál, ahol a központi csőrendszer kialakítása nehézkes. De új építésnél a központi HRV a legjobb választás — a beruházási többletet az energiamegtakarítás és a komfort bőven megtéríti.

Összefoglalás

A természetes szellőztetés nem rossz dolog — nyáron, jó időben, alacsony allergiaszezónban remekül működik. De egyedüli megoldásként már nem felel meg a modern, jól szigetelt épületek igényeinek.

A hővisszanyerős szellőztetés nem a természetes szellőztetés „ellensége” — hanem annak intelligens kiegészítése. Biztosítja a folyamatos, szűrt, szabályozott levegőcserét anélkül, hogy fűtési energiát pazarolna.

Nem tudja, milyen megoldás illik az Ön otthonához? Kérjen ingyenes felmérést →

Szellőztető rendszereket és alkatrészeket a Nemes Ventilátorház webshopban talál.

Online költségbecslés →