Szellőztető csatornázás tervezése: típusok, anyagok, hibák

Miért kritikus a csatornázás?

A hővisszanyerős szellőztető rendszer teljesítménye csak annyira jó, amennyire a csőhálózat engedi. Hiába vásárol prémium Maico vagy Helios gépet — ha a csőhálózat rosszul van megtervezve vagy kivitelezve, a rendszer:

• Hangosabb lesz a kelleténél
• Kevesebb levegőt szállít a kelleténél
• Több energiát fogyaszt a kelleténél
• Páralecsapódás és penész alakulhat ki a csövekben

A jó hír: a helyes csatornázás nem bonyolult, ha néhány alapelvet betart. Ebben a cikkben az otthoni szellőztetés csőhálózatának tervezéséhez adunk gyakorlati útmutatót.

Csőtípusok: melyiket mire használjuk?

Merev (kör vagy négyszög) csövek

A merev csövek a professzionális kivitelezés alapjai. Családi házban jellemzően kör keresztmetszetű, horganyzott acélcsöveket használunk.

Előnyök:

• Alacsony légáramlási ellenállás — Sima belső felület, minimális nyomásveszteség
• Tartós — 25+ év élettartam, nem deformálódik
• Higiénikus — Nem gyűjti a port, könnyen tisztítható
• Nincs kondenzáció — A fém nem szívja magába a nedvességet

Hátrányok:

• Merevebb nyomvonal — Az ívek, elágazások idomokkal oldandók meg
• Magasabb anyagköltség — A fém drágább a műanyagnál
• Nehezebb telepítés — Több illesztés, több munkaidő

Tipikus átmérők családi házban:

• Főcsatorna (gerinc): 160-200 mm
• Elágazó csatornák: 100-125 mm
• Bekötő csatornák (szeleptől): 80-100 mm

Félmerev (Semidec) műanyag csövek

A félmerev műanyag csövek egyre népszerűbbek a lakásszellőztetésben, különösen a Spiro-rendszerű vagy ovális kialakításúak.

Előnyök:

• Könnyű telepítés — Hajlítható, kevesebb idom szükséges
• Alacsony építési magasság — Ovális csövek akár 40 mm magas álmennyezetbe is beleférnek
• Antimikrobiális bevonat — Egyes típusoknál a belső felület gátolja a baktériumok megtelepedését
• Nem korrodál — Műanyag, tehát nem rozsdásodik

Hátrányok:

• Kissé magasabb ellenállás — A hajlítások növelik a nyomásveszteséget
• Drágább — A rendszerelemek (idomok, elosztók) drágábbak a hagyományos fém csöveknél
• Korlátozott átmérők — Jellemzően max. 75-90 mm a csőátmérő

Flexibilis (flexi) csövek

A flexibilis csövek — más néven hajlékony csövek vagy „spiro” — könnyű, rugalmas, belső felületükön bordázott csövek.

Előnyök:

• Rendkívül könnyű telepítés — Hajlítható bármilyen irányba
• Olcsó — A legkedvezőbb árú megoldás
• Szűk helyeken is használható — Könnyű manőverezni álmennyezetben

Hátrányok:

• Magas ellenállás — A bordázott belső felület 2-3-szor nagyobb nyomásveszteséget okoz, mint a sima cső
• Zajforrás — A bordák zörgő hangot generálnak
• Nehezen tisztítható — A ráncokban por és szennyeződés gyűlik
• Kondenzáció — A bordák között kondenzvíz csapódhat le

Fontos szabály: Flexibilis csövet kizárólag rövid összekötő szakaszokon (max. 1-2 méter) szabad használni — a szelep és a merev cső közötti bekötésnél. Hosszú flexibilis csőszakaszok drámaian rontják a rendszer teljesítményét!

Összehasonlító táblázat

Jellemző	Merev (fém)	Félmerev (műanyag)	Flexibilis
Nyomásveszteség	Alacsony	Közepes	Magas
Zajszint	Alacsony	Közepes	Magas
Telepítés	Bonyolultabb	Közepes	Egyszerű
Ár	Közepes	Magas	Alacsony
Élettartam	25+ év	20+ év	10-15 év
Tisztíthatóság	Kiváló	Jó	Gyenge
Építési magasság	160-200 mm	40-90 mm	80-160 mm

Átmérő-méretezés

A csőátmérő meghatározza a maximális légszállítást és a nyomásveszteséget. Az alábbi táblázat az ajánlott maximális légszállítást adja meg átmérőnként, 3-4 m/s áramlási sebességnél:

Átmérő (mm)	Keresztmetszet (cm²)	Max. légszállítás (m³/h)	Felhasználás
80	50	50	Bekötő (1 szelep)
100	79	85	Bekötő vagy kis elágazás
125	123	130	Elágazó csatorna
150	177	190	Elágazó csatorna
160	201	220	Főcsatorna (kis ház)
200	314	340	Főcsatorna (nagy ház)
250	491	530	Főcsatorna (nagy rendszer)

Ökölszabály: A csőben az áramlási sebesség ne haladja meg a 3-4 m/s-ot lakásszellőztetésnél. Magasabb sebesség hangos és növeli a nyomásveszteséget.

Nyomvonal-tervezés: a csövek útja

Alapelvek

1. A legrövidebb út a legjobb — Minél rövidebb a csőhálózat, annál kisebb a nyomásveszteség
2. Kerülje a 90°-os íveket — Két 45°-os ív jobb, mint egy 90°-os. Ha muszáj, használjon ívelt (R≥1,5D) idomot, ne szögletes könyököt
3. Szimmetrikus elosztás — A szobák lehetőleg egyenlő csőhosszt kapjanak
4. Elosztó doboz — Központi elosztódobozból indulnak a szobákhoz vezető csövek
5. Lejtés a kondenzvíz felé — A vízszintes csövek enyhe lejtéssel (1-2%) vezessenek a gép vagy a kondenzvíz-összegyűjtő felé

Tipikus elrendezés családi házban

Kültéri friss levegő rács
        ↓
   [SZELLŐZTETŐ GÉP] (padláson)
     ↙           ↘
[Befúvó elosztó]  [Elszívó elosztó]
  ↙  ↓  ↘          ↙  ↓  ↘
Hálós Nappal Gyerek  Konyha Fürdő WC

A befúvó (friss levegő) és az elszívó (elhasznált levegő) csatornák külön rendszert alkotnak, és csak a gépben találkoznak.

Hol vezethetjük a csöveket?

Elhelyezés	Előnyök	Hátrányok
Álmennyezet	Könnyű hozzáférés, egyszerű telepítés	15-25 cm belmagasság-veszteség
Padló (esztrich alatt)	Láthatatlan, nem vesz belmagasságot	Nehezebb szerviz, gépészeti terv kell
Fal menti dobozolás	Felújításnál is megvalósítható	Esztétikai kompromisszum
Tetőtér / padlás	Bőven van hely	Szigetelés szükséges
Garázs feletti födém	Kihasználja a holt teret	Szigetelés szükséges

Szigetelés: mikor és hol?

A szellőztető csövek szigetelése nem mindig szükséges, de bizonyos helyeken elengedhetetlen:

Kötelezően szigetelendő

• Fűtetlen térben futó csövek — Padlás, garázs, pince. A hideg csövön a meleg levegő páratartalma lecsapódik → kondenzvíz, penész
• Kültéri szakaszok — A gépből a falra vagy a tetőre vezető csövek
• Hűvös padlóban futó csövek — Az esztrich alatti csövek páralecsapódásnak kitettek

Nem szükséges szigetelni

• Fűtött térben futó csövek — Az álmennyezetben vagy fal menti dobozolásban a hőmérséklet-különbség minimális
• Elszívó csatornák fűtött téren belül — A kimenő levegő meleg és párás, de fűtött térben nem csapódik le

Milyen szigetelést használjunk?

• Ásványgyapot csőhéj — 25-50 mm vastagság, a hagyományos megoldás
• Szintetikus kaucsuk (pl. Armaflex) — Zárt cellás hab, kiváló párazáró
• Polisztirol csőhéj — Költséghatékony, de törékenyebb

A szigetelés vastagságát a hőmérséklet-különbség és a páradiffúziós követelmények határozzák meg. Általában 25-30 mm elegendő lakásszellőztetésnél.

A 10 leggyakoribb csatornázási hiba

1. Teljes egészében flexibilis csőhálózat

A leggyakoribb hiba: a teljes csőhálózatot flexibilis csőből építik, mert „könnyebb”. Eredmény: 30-50%-kal kisebb tényleges légszállítás, hangos működés, és a csövek idővel összenyomódnak.

2. Túl szűk átmérő

A kisebb átmérőjű cső olcsóbb és könnyebben elfér — de a magasabb légsebesség miatt hangosabb, és a gép többet fogyaszt. Ne spóroljon a csőátmérőn!

3. Szögletes 90°-os könyökök

A szögletes könyökök akár 5-ször nagyobb nyomásveszteséget okoznak, mint az ívelt idomok. Használjon ívelt könyököt (R ≥ 1,5 x D), vagy két 45°-os ívet.

4. Hiányzó szigetelés fűtetlen térben

A padláson futó szigeteletlen csövön télen kondenzvíz csapódik le, ami idővel penészhez és a cső korróziójához vezet.

5. A befúvó és elszívó csatorna túl közel van

Ha a szobában a befúvó és elszívó szelep közel van egymáshoz, a friss levegő „rövidre záródik” — közvetlenül visszaszívódik, anélkül, hogy az egész szobát átöblítette volna. Minimum 2-3 méter távolság ajánlott.

6. Kondenzvíz-lefolyó hiánya

A szenzibilis hőcserélőben keletkező kondenzvíz elvezetéséről gondoskodni kell. Szifon nélkül a víz visszafolyhat a gépbe, vagy a csatornába szivároghat.

7. Nem tisztítható csőhálózat

A csövekbe 5-10 évente érdemes betisztítani. Ha a csőhálózatban nincs revíziós nyílás, a tisztítás lehetetlen. Tervezzen revíziós idomokat a kritikus pontokon.

8. Zajátadás szobák között

Ha két szoba csatornája közvetlenül összekapcsolódik (közös elosztódobozon keresztül), a beszéd és zaj áthallatszhat a csöveken. Megoldás: hangtompító elemek beépítése az elosztó és a szelep közé.

9. Nem méretezett elosztás

Ha az elosztódobozból induló csövek azonos átmérőjűek, de a szobák eltérő légszállítást igényelnek, a közelebbi szobák több levegőt kapnak, a távolabbiak kevesebbet. Megoldás: az egyes ágakon szabályozószelep vagy fojtás.

10. A kültéri rács rossz helyen van

A friss levegő rács ne legyen:

• A kifúvó rács közvetlen közelében (min. 2 m távolság)
• Garázs, kémény, szellőzőakna mellett
• Uralkodó szélirány felé (szélfogó hatás)
• Közvetlenül a talaj szintjén (por, rovar)

Szelepek: a csatornázás végpontjai

A szelepek a lakótérben látható elemek — ezek biztosítják a levegő egyenletes elosztását:

Befúvó szelepek (friss levegő)

• Elhelyezés: mennyezeten vagy magas falszakaszon
• Típus: kúpos, állítható, spirális
• A levegőt a mennyezet mentén teríti szét — nincs huzatérzet

Elszívó szelepek (elhasznált levegő)

• Elhelyezés: mennyezeten (konyha, fürdő) vagy alacsony falszakaszon
• Típus: kúpos, rácsos, állítható
• A párás, szagos levegőt szívja el

Átvezető elemek

A tiszta zónák (szobák) és a szennyezett zónák (konyha, fürdő) között a levegőnek szabadon kell áramolnia. Ezt biztosítják:

• Ajtó alatti rés — Min. 10-15 mm (de esztétikailag nem ideális)
• Átvezető rács — Az ajtóba vagy a falba szerelt diszkrét rács
• Ajtó alatt átvezető sín — Akusztikailag is jó megoldás

Összefoglalás

A csatornázás tervezésének aranyszabályai:

1. Merev cső mindenütt, flexibilis csak rövid bekötésekre
2. Elegendő átmérő — Ne spóroljon, a zajszint hálás lesz érte
3. Ívelt idomok szögletes könyökök helyett
4. Szigetelés minden fűtetlen térben
5. Revíziós nyílások a későbbi tisztításhoz
6. Hangtompítók a szobák közötti zajátadás ellen
7. Elosztó doboz a szimmetrikus légszállításért
8. Szabályozószelepek a finomhangoláshoz

Ha a légszállítás méretezése és a csatornázás tervezése túl bonyolultnak tűnik, ne aggódjon — erre valók a szakemberek. Kérjen ingyenes konzultációt, és a teljes tervezést és kivitelezést elvégezzük Önnek.

---

Légcsatornákat, idomokat, szelepeket és komplett szellőztető rendszereket a Nemes Ventilátorház webshopban talál — 32+ év tapasztalattal, minden márkához.